Atlétika
Nagy Marcell
MTK legendárium | 150. rész
Közép-Európai embertípus, 1879.
„Napjainkban a saját irodalommal bíró nyelv a megkülönböztető jel, mely Közép-Európa nemzeteit egymástól a legjobban megkülönbözteti, mert a faji különbség ma már alig-alig látszik. A nápolyi és a norvég, az északi skót és a szigeti görög között talán még van bizonyos élesebb, jobban szembetűnő faji különbség, ámde Közép-Európa nemzetei között – nagy általánosságban tekintve a dolgot – bizonyára nincs már. Egy gőzfürdőben például igen bajos volna különbséget tenni a párizsi, kölni, bécsi, budapesti, varsói és moszkvai születésűek között.”
Az MTK alapító utazásait rendszerint katonai, tudományos vagy ismeretterjesztő céllal valósított meg, néha azonban ezek során pihente ki fáradalmait is:
„Csaknem harmadfél éve múlt. Mintegy ötszáz mérföldet utaztam be gőzhajón, vonaton, kocsin és nyeregben. Végig jártam négy kiállítást, el voltam fáradva, pihenni mentem hát egy hatalmas tó partjára.”
Trieszt, 1881.
„Nézem a festői éji tájképet s haza gondolok, ahol nem lennék talán ilyen egyedül. Fehér vitorlák tűnnek föl Muggia felől: elkésett halászbárka siet a kikötőnek. Legényei gazdag fogásra tehettek szert, mert víg barrarollát énekelnek. Boldog emberek, mily hamar betelhetik a vágyok. Hát az enyém betellik-e valaha? E perczben a világitótorony vakító fénye felém fordul, mintegy biztatva: reméljek.”
Bécs, 1881.
„Jártam én is a hellének klasszikus földén, ismerem az ókorból származó, nagyjában épen maradt épületmaradványait, csodáltam Athén fölséges Akropoliszát s a hellén föld hajdani pogány templomait, de mindannyiszor, midőn oly régi romok közé léptem, melyeknek falairól két ezredév tekintett rám, bizonyos idegenszerűség nyomasztó érzete fogott el, akaratom ellenére is éreztem, hogy mi egy satnya kor elsatnyult gyermekei nem nagyon illünk a klasszikus ókor épületremekeinek keretébe. Megvallom a modern fővárosok egyetlenegy pontját sem találom szebbnek a bécsi Ringnél. A mi sugárútunk [Andrássy út] bizonyára a legszebb útvonalak egyike lesz, ha teljesen kiépül és jobb burkolatot kap.”
Oroszország, 1881.
„Csaknem három teljes évet töltvén a keleten s egyet Oroszországban.”
Világutazó, 1881.
„Magam is eldúdolhattam a „Cornevillei” Henry-val: „Bejártam párszor a világot” s eképp szereztem némi jogot arra, hogy a nagyvárosok külső szépségeit összehasonlíthassam…”
Vége